Csak egy hobbi, vagy annál több?

Egy állam és azok vezetői mindenkor különös figyelmet fordítottak arra, hogy a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalmazására látható és viselhető elismeréseket, azaz kitüntetéseket alapítsanak és ezeket az erre érdemeseknek adományozzanak. Hogy egy adott korban mi számított érdemnek, az igen változatos és egyben igen jellemző is az adott korra. (És az is, hogy ma miképp tekintünk erre.)

Érdeklődésem több mint 15 éve fordult a kitüntetések története, egy-egy admányozás miértje és mikéntje felé. Hihetetlenül színes kép bontakozott ki az adományozottak életútjának kiderítésével. Az Oszták-Magyar Monarchia és Magyar Királyság kitüntetéstörténete, ezen korok kitüntetéseinek alapos megismerése számtalan emberrel hozott össze, vagy derült ki eddigi ismerőseim közül nem egyről, hogy felmenői közül néhány birtokolt egyet-kettőt ezek közül. Ne felejtsük, hogy a két világháború majd minden családot érintett és az ott harcolók gyakran érdemeltek ki kitüntetéseket. Ha csak az 1938-41 között történt területi revízókban részvevőkre gondolunk: Ők is kaptak egy-egy emlékérmet, amit büszkén viseltek.

1945-öt követően viszont ezek viselése nem kívánatos, vagy egyenesen tiltott is volt. Így lassan a feledés jutott osztályrészül, mind ezeknek a cselekedeteknek, mind az érte kiérdemelt kitüntetéseknek. Sokszor még a közvetlen leszármazók sem tudtak róla, vagy ismerték fel a fiókban lapuló darabokat, adományozó okiratokat. A kitüntetettek elhalálozása után pedig az örökösök sokszor kidobták, vagy jobb esetben ószeres kezére jutottak ezek a relikviák. Így nem csak az emlékezet, hanem a hozzá tartozó tárgyi emlékek is elvesztek.

 

Elhivatotságot érzek, hogy ismereteimet megosszam, segítsem azokat, akik szeretnék beazonosítani, megismerni elődük/elődeik által kiérdemelt kitüntetéseit, azok adományozási körülményeit. Ismereteim alapján az 1945 előtt történtekben tudhatok segítséget nyújtani. (Természetesen minden ellenszolgáltatás nélkül!)

 

Keressen személyesen a patikában!